Parrhesia (Görögország)

[Trabant]

. . . . . ΠΑ Ρ Ρ Η Σ Ι Α . . . . .

A "parrhesia" őszinte, szabad beszéd. Nemcsak a szólásszabadságot jelenti, hanem a kötelezettséget is, hogy a közjó érdekében igazat mondjunk, akár személyes kockázat árán is.

[Trabant]

A kétpártrendszer vége: erősödik az új centrum; a kormánytöbbség előre hozta a választást

2000. január 3.

BELPOLITIKA > ATHÉN > Háromesélyessé vált az eredetileg idén április 9-re tervezett parlamenti választás a mérvadó közvélemény-kutatások tavaly decemberi átlaga szerint, miután a frissen alakult centrista-liberális Reform és Szolidaritás Mozgalom (KIMEKAL) támogatottsága átlépte a lélektani 20%-ot, megtörve a görög belpolitikát 1974 óta domináló baloldali Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és jobbközép Új Demokrácia kétpólusú dominanciáját. A hagyományosan euroszkeptikus és NATO-ellenes görög baloldalnál euro-atlantistább és piacpártibb, az Új Demokráciánál viszont szociálisan érzékenyebb és kulturálisan liberálisabb KIMEKAL mindkét nagy párt szavazótáborába bele tudott harapni, és a középosztálybeli, városi, magasan képzett és fiatal szavazók körében legnépszerűbb párttá vált.

Politikai pártok támogatottsága az öt vezető közvélemény-kutató 1999. decemberi átlaga alapján:

PASZOK: 35%
Új Demokrácia: 29%
KIMEKAL: 24%
Görög Kommunista Párt: 5%
Szünaszpiszmosz: 3%
Egyéb pártok/nem tudja/nem szavazna: 4%

A decemberi átlagban ráadásul még nem jelent meg a tegnapi miniszterelnök-jelölti televízióvita hatása, melyet a nézői mérések szerint a KIMEKAL listavezetője, Theodora Drouszasz nyert meggyőző fölénnyel. Thesszaloniki polgármestere, aki beiktatása esetén Görögország első női miniszterelnöke volna, emlékezetes szóváltásban ostorozta a PASZOK és az Új Demokrácia, illetve a Papandreou, Karamanlisz és Micotakisz politikai dinasztiák korrupt "feudális demokráciáját". Kosztasz Szimitisz hivatalban lévő miniszterelnök (PASZOK) az elmúlt nyolc év bíztató gazdasági adataira hivatkozva kért a választóktól újabb négy évet, míg Kosztasz Karamanlisz, az Új Demokrácia miniszterelnök-jelöltje a munkanélküliség és a bűnözés köré építette fel támadásait.

A vita másnapján Szimitisz miniszterelnök bejelentette: indítványozza a Görög Nemzetgyűlés idő előtti feloszlatását és a választások előrehozását február 1-jére. A szocialista parlamenti többség által megszavazott, az ellenzék által hevesen kritizált vakmerő húzást elemzők szerint az magyarázza, hogy bár a KIMEKAL erősödése a PASZOK táborát is folyamatosan erodálja, a trend eddigi fő vesztese az kormányváltó szerepre készülő Új Demokrácia volt. A kormánypártiak így abban bízhatnak, hogy a szavazás előrehozásával még éppen megcsíphetik a görög választási rendszerben a legtöbb voksot szerző pártnak járó plusz 50 parlamenti mandátumot, és így a szűk többséget, mielőtt az Új Demokráciát már leamortizáló KIMEKAL őket is beéri.

[Trabant]

Bukarestben tárgyalt Kosztasz Szimitisz miniszterelnök és delegációja

2000. január 21.

KÜLPOLITIKA > BUKAREST, ROMÁNIA > Állam- és kormányfői szintű találkozón vett részt Kosztasz Szimitisz miniszterelnök a tegnapi napon Románia fővárosában, Bukarestben. A kormányfőt a látogatásra Jiannosz Papantoniou gazdasági és pénzügyminiszter és George Papandreou külügyminiszter is elkísérte, hogy a két ország kulturális, gazdasági és diplomáciai együttműködéséről tárgyaljanak. A görög delegációt Ion Iliescu román elnök és kormányának több tagja fogadta.

A két kormány bejelentette a kétévente megrendezésre kerülő Román-Görög Kulturális Fesztivál útnak indítását. A rendezvénysorozat részeként a két nemzet színházi előadások, múzeumi kiállítások, koncertek, illetve különféle családias hangulatú szabadtéri rendezvények révén ismerheti meg egymás kultúráját, és csodálkozhat rá azok sokszínűségére, ugyanakkor rokon voltára. Tárgyalások folytak a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is, amely hozzájárulhat Románia gazdasági reformjainak sikeréhez, míg Görögországot fontos piacokhoz juttathatja a néhai vasfüggöny mögött (utóbbi évezredes vezető görög szerepet tört meg Délkelet-Európa kereskedelmi és üzleti világában).


Kosztasz Szimitisz miniszterelnök és Ion Iliescu román elnök közös sajtótájékoztatója

Kosztasz Szimitisz azt is kijelentette: Görögország üdvözli Románia törekvését az euro-atlanti integrációra, és messzemenőkig támogatja Románia mielőbbi csatlakozását mind az NATO-hoz, mind az Európai Unióhoz. Szóba került a volt Jugoszlávia területének stabilizálása is, amely a két kormány szerint létfontosságú a Balkán fejlődésének és országaink nyugalmának szempontjából. A két kormány egyetértett abban is, hogy a mára Szerbiára és Montenegróra redukálódott Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területi integritását tiszteletben kell tartani, a koszovói albán közösséggel szembeni etnikai tisztogatások megismétlődése azonban elfogadhatatlan volna.

Háttér

Románia, amely 1989-ben véres forradalom útján szabadult meg a kommunista uralom alól, az 1990-es éveket jórészt recesszióban töltötte, ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tett gazdasága megreformálására és a nyugati politikai közösséggel ápolt kapcsolatok javítására. A román kormány hivatalos célja, hogy az ország a nem is olyan távoli jövőben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz - olyan szervezetekhez, amelyeknek Görögország is a tagja.

A két országot a közös szövetségesi rendszerhez való tartozás szándéka mellett a történelmi, kulturális és vallási örökség is összeköti. Románia Görögországhoz hasonlóan ortodox keresztény nemzet, amely évszázadokon át szenvedett ottomán török elnyomás alatt. Görög térítők, kereskedők és tartományi kormányzók még ennél is hosszabb ideig, a bizánci kor óta játszottak fontos szerepet Románia fejlődésében, ugyanakkor pedig az 1821-29-es görög szabadságharc a román fejedelemségek területén tört ki a helyi ottomán uralom elleni lázadásként.


Görögország és Románia viszonylagos helyzete

[Trabant]

Nyert a Reform és Szolidaritás Mozgalom: Theodora Drouszasz a miniszterelnök-várományos

2000. február 2.

BELPOLITIKA > ATHÉN > A szavazatok 39,6%-ával a Reform és Szolidaritás Mozgalom (KIMEKAL) nyerte a keddi előrehozott nemzetgyűlési választást. Az alig néhány hónapja alapított, üstökösszerű kampányával történelmet író liberális-centrista párt a többfős választókerületekben szerzett szavazatarányok alapján neki járó 103 parlamenti hely mellett a "megerősített többség" mechanizmusa révén a legnépszerűbb pártnak automatikusan járó ötven extra mandátumot is megkapta, szűk, háromfős többséget szerezve a Nemzetgyűlésben. A jelenlegi kormánypárt, a szociáldemokrata PASZOK 31%-kal második, a kormányváltó pozícióból kilökött konzervatív Új Demokrácia 21%-kal harmadik lett. A kisebb pártok közül egyedül a Görög Kommunista Párt lépte át a bejutási küszöböt.

A Nemzetgyűlésbe bejutott pártok szavaz- és mandátumaránya

KIMEKAL: 39,6% -- 153 fő
PASZOK: 31,1% -- 79 fő
Új Demokrácia: 21,3% -- 54 fő
Görög Kommunista Párt: 5,6% -- 14 fő
Egyéb, nem jutott be: 2,4% -- 0 fő

A KIMEKAL miniszterelnök-jelöltje, Theodora Drouszasz thesszaloniki polgármester éjfélkor győzelmi beszédet tartott, és bejelentette igényét a kormányalakításra. Miután a második helyezett PASZOK és a harmadik helyezett Új Demokrácia listavezetői, Kosztasz Szimitisz és Kosztasz Karamanlisz az eredményhirdetés után elismerték vereségüket és gratuláltak a nyertesnek, várható, hogy Konsztantinosz Sztefanopoulosz köztársasági elnök az elkövetkező napokban felkéri Drouszaszt kormánya megalakítására.

Győzelmi beszédében Drouszasz "új társadalmi szerződést" ígért az országnak, amely felváltaná a hagyományos pártok négyévenkénti populista ígérgetését és klientúráik járadékvadászatát, és amelyben a felelős állampolgár becsülettel dolgozik és adózik, ezért cserébe azonban rendet, biztonságot és ha rászorul, a talpra álláshoz segítséget kap az államtól. A miniszterelnök-várományos az elkövetkező 4-8 év stragégiai célkitűzéseként jelölte meg Görögország felkapaszkodását a 21. század új, magas hozzáadott értékű iparágaiban, például az infokommunikációban és a fejlett gyártóiparban; Görögország kikötőinek Európa legfőbb délkeleti bejáratává fejlesztését; az Európai Unió formálódó valutaközösségéhez való azonnali csatlakozást; a külpolitikában pedig a volt jugoszláv területek stabilizálását és Ciprus, valamknt a balkáni országok és Törökország európai integrációjának elősegítését.


Theodora Drouszasz miniszterelnök-várományos győzelmi beszéde a KIMEKAL athéni eredményváró gyűlésén

Profil: Theodora Drouszasz

1954-ben született Thesszalonikiben. Szülei mindkét ágon szmürnai (ma: Izmir, Törökország) görög menekültek leszármazottai. Családja az 1967-74-es "ezredesek diktatúrája" elől először Londonba, majd az Egyesült Államokban, Floridában élő rokonokhoz költözött. A Floridai Állami Egyetemen és a London School of Economics-on tanult közgazdaságtant és közpolitikát, majd demokratikus átmenet után hazatérve az athéni gazdasági minisztériumban, 1985 és 1994 között pedig Brüsszelben, a Delors-bizottság regionális fejlesztési főosztályán dolgozott. 1995-ben Thesszaloniki főpolgármesterévé választották. Görögország második legnagyobb városának és legfontosabb kikötőjének polgármestereként elismerést vívott ki az 1997-es "Európa kulturális fővárosa" program lebonyolításával, a közösségi közlekedés és a szociális lakhatás bővítésével, valamint a kikötői és üzleti infrastruktúra fejlesztésével. E sikerekre építve, illetve merítve a nyugati mérsékelt baloldal clintoni és Tony Blair-i "harmadik utas" programjából, a KIMEKAL-ba tömörítette az ország elaprózott venizelista, centrista és szociális pártocskáit, és sikerrel kampányolt egyszerre szociálisan érzékeny, ugyanakkor vállalkozás- és üzletbarát politikusként. Mindeközben, más vezető női politikushoz, például Golda Meirhez, Indira Gandhihoz vagy Evita Perónhoz hasonlóan ő sem riadt vissza a "nép gondoskodó anyjának" populista imázsától. Beiktatása után ő lesz Görögország első női miniszterelnöke.

A KIMEKAL a hamarosan felálló kormány tagjainak névsorát is nyilvánosságra hozta. Maga a minisztériumi struktúra jelentősen átalakul. A nagyobb költségvetési fegyelem érdekében különválik az államkincstár "kulcsát" őrző Pénzügyminisztérium és a várhatóan inkább "pénzköltő" ipar-, kereskedelem- és vállalkozáspolitikáért felelős Gazdasági és Vállalkozásügyi Minisztérium. A Drouszasz-kormány által prioritásként kezelt nemzeti digitalizáció levezénylésére önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium alakul. Összeolvad a hajózási és a szigetpolitikai tárca; az egészségügyi, a munkaügyi és a szociális tárca; az igazságügyi és a közrendészeti tárca; valamint a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárca. Végül pedig, a szekuláris eltolódás jeleként az Oktatási és Vallásügyi Minisztérium átalakul Oktatási és Kutatási Minisztériummá, míg az egyházügy a nemzeti kulturális örökségért és az arra épülő idegenforgalomért felelős Kulturális és Turisztikai Minisztérium egyik kisebb államtitárságává degradálódik.

A Drouszasz-kormány várható összetétele

Miniszterelnök: Theodora Drouszasz
Külügyminiszter: Dimitrisz Karagiannisz
Államigazgatási és belügyminiszter: Anna Kontzoglou
Igazságügyi és közbiztonsági miniszter: Georgiosz Nikopoulosz
Nemzetvédelmi miniszter: Kosztasz Sztavridisz
Pénzügyminiszter: Jannisz Giannopoulosz
Gazdasági és vállalkozásügyi miniszter: Nikosz Konsztantinidisz
Közlekedési, energiaügyi és regionális fejlesztési miniszter: Athanasziosz Pappasz
Hajózási és szigetvilág-ügyi miniszter: Hrisztosz Avranitisz
Informatikai és hírközlési miniszter: Eirini Küriakou
Mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter: Kosztasz Georgiosz
Kulturális és turisztikai miniszter: Eleni Konsztantinou
Oktatási és kutatási miniszter: Maria Momtzoglou
Szociális és egészségügyi miniszter: Kiki Alexiou

A leendő miniszterek listáját nemzetközi szinten rangos, de a görög belpolitikában kevésbé ismert nevek dominálják. Jannisz Giannopoulosz pénzügyiniszter-várományos a londoni City pénzügyi világát és a London School of Economics katedráját hagyja ott, míg az oxfordi doktorátussal rendelkező Nikosz Konsztantinidisz gazdasági miniszter Drouszaszhoz hasonlóan az Európai Bizottságtól, Athanasziosz Pappaszközlekedési, energiaügyi és regionális fejlesztési miniszterjelölt pedig az EBRD-től tér vissza Athénba (ő a Yale alumnuszaként korábban a Világbanknál is dolgozott). Dimitrisz Karagiannisz külügyminiszter-várományos, volt berlini, ankarai és washingtoni nagykövet Harvardon doktorált és tanított, míg Kosztasz Sztavridisz leendő nemzetvédelmi miniszter a NATO Katonai Tervező Bizottságát elnökölte 1998-ig.Összességében a Drouszasz-kormány valszínűleg Görögország eddigi "legszakértőbb" minisztertanácsa, a politikai beágyazatlanság azonban még problémákat okozhat, amikor a kormányprogramot keresztül kell majd verni a parlamenti többségen és a megcsontosodott államapparátuson.

[Trabant]

Drouszasz-kormány: azonnali kiigazítások szükségesek

Görögország uniós felzárkózási pályája a tét - kormány elődei felelőtlen gazdálkodását hibáztatja


2000. február 20.

GAZDASÁG > ATHÉN > Azonnali és jelentős költségvetési kiigazító csomagot terjesztett a Nemzetgyűlés elé Jannisz Giannopoulosz pénzügyminiszter, amely a kormány reményei szerint még a mostani pénzügyi év folyamán fenntartható pályára állítaná az államháztartást és az Európai Unió fejlett tagállamaihoz való felzárkózási pályára a görög gazdaságot. A csomag részeként nominális értéken befagynak az állami szektor bérei és a legtöbb nyugdíj; csökkennek a kiemelten magas nyugdíjak és a szociális segélyek; és nőni fog a személyi jövedelemadó felső két kulcsa, a forgalmi adó, valamint a szociális és egészségügyi járulékok. A kormánytagok a "megszorítás" kifejezést kínosan kerülik, helyette következetesen "kiigazításnak" nevezve a bejelentett lépéseket.

A csomag vitájában kormányoldalról nem a pénzügyminiszter, hanem Theodora Drouszasz miniszterelnök vállalt vezető szerepet. Felszólalásában Drouszasz kijelentette: a korábbi PASZOK- és Új Demokrácia-vezette kormányok felelőtlen politikája állította fenntarthatatlan pályára állította a görög gazdaságot, mivel választásról választásra költségvetésileg teljesíthetetlen, gazdaságilag megalapozatlan ígéretekbe hajszolták egymást. Ezzel a régi pártok a választókat is becsapták, méghozzá különösen kegyetlen módon: irreális elvárásokat támasztva elhitették velük, hogy kevesebb munkával is jobban élhetnek, mert az állam, a köz valamilyen mágikus módon úgyis gondoskodik erről.


Theodora Drouszasz a Nemzetgyűlés előtti a megszorító csomag mellett érvel

A miniszterelnök szerint kormánya csak beiktatása után szembesült a probléma valódi léptékével, például a költségvetési hiány tényleges várható mértékével és a költségvetési céltartalékok kiürülésével. Giannopoulosz hozzátette: ha a kormány által beterjesztett költségvetési módosítást a Nemzetgyűlés nem fogadja el, és az államháztartás kiegyensúlyozására nem kerül sor, nem csak a közös európai fizetőeszköz jövőre tervezett görögországi bevezetése és a 2004-es athéni olimpia megrendezése kerül veszélybe, de Görögország Európa egyik legeladósodottabb országából _a_ legeladósodottabbá válik, és a világgazdaság legkisebb rezdülésére államcsődbe zuhanhat. Akkor pedig 26 év demokratikus fejlődése veszik kárba, márpedig - tette hozzá Drouszasz - ezért az újjáépítésért több tucatnyian adták az életüket a junta uralma alatt, és tízmillió görög fáradozott érte 1974 óta.

Drouszasz a "régi pártok" felelőtlen kormányzásával szembeállítva megismételte választási ígéretét az Új Társasalmi Szerződés (Néo Kiononikó Szümvolaió, NEKOSYM) politikájáról, amelyben az állam és az állampolgárok egyaránt a közjó iránt felelősséggel viseltetve gazdálkodnak, fizetik be adóikat és tartják be a közösen alkotott szabályokat.
Az ellenzék a megszorító csomag bejelentését a Drouszasz-kormány és a KKMEKAL rekordsebességű bukásának nyitányaként igyekezett bemutatni. Georgiosz Papandreu, a baloldali PASZOK frakcióvezetője szerint saját pártja teli kasszát és virágzó országot adott át az idei választások után, és ebből Drouszasz "amatőr pártja" hetek alatt füstölgő romhalmazt csinált. Kosztasz Karamanlisz, a konzervatív Új Demokrácia elnöke ezzel szemben egyetértett azzal, hogy a PASZOK vesetése alatt az ország csődközeli helyzetbe jutott; fenntartotta azonban, hogy saját pártja fájdalmas megszorítások nélkül, az adók további csökkentésével és a fizetések és szociális segélyek további növelésével képes volna felpörgetni a görög gazdaságot és így "kinövekedni" az adósságcsapdát. A Kommunista Párt nevében Aleka Papariga főtitkár a teljes "tőkés politikai osztályt" ostorozta a "görög munkásság folyamatos kizsákmányolásáért", ami a "neoliberális Drouszasz-kormány kendőzetlenül dolgozó- és szegényellenes politikájával csak új szintre lépett".

A Drouszasz-csomag tételei részletesen
Összesen évi kb. 68 ezer milliárd drachma.

1. A közszféra működésének költségei: a Drouszasz-kormány hangsúlyozza, hogy az állam a polgárok helyett saját magán kezdi a spórolást. Tételesen:
- az állami szféra és az állami tulajdonú vállalatok béreinek egy évre történő nominális befagyasztása (ez a gyakorlatban az infláció értékével arányos reálbér-csökkenést jelent; ez tavaly 2,7% lett volna, idei előrejelzés még nincs);
- az állami szféra 13. és 14. havi fizetéseinek megszüntetése; ezek értéke legfeljebb 200 000 drachmáig 12 részre osztva beépül a normál havi fizetésekbe úgy, hogy az új havi fizetés legfeljebb havi egymillió drachmát érjen el (az eleve havi egymillió drachma fölötti fizetések esetén a 13. és 14. havi fizetés teljesen elveszik);- minden állami fizetési bónusz 30%-os csökkentése;
- állami túlórák befagyasztása;- állami utazási és reprezentációs költségek csökkentése;
- a miniszteri és államtitkári fizetések 20%-os csökkentése; a miniszterelnök és a pénzügyminiszter ezen felül egy éven át szimbolikus egy drachmáért dolgozik (jellemző azonban, hogy a csomag elfogadásához szükséges parlamenti képviselők fizetése nem csökken).

2. Nyugdíjreform: a Drouszasz-csomag a nyugdíjba vonulás feltételeinek szigorításán, a nyugdíjak növekedésébek egyszeri visszafogásán és a 13. és 14. havi nyugdíjak megszüntetésén is spórolna. Tételesen:
- a 13. és 14. havi nyugdíjak megszüntetése; ezek értéke legfeljebb 300 000 drachmáig 12 részre osztva beépül a normál havi nyugdíjakba úgy, hogy az új havi nyugdíj legfeljebb havi 850 000 drachmát érjen el (az eleve havi 850 000 drachma fölötti nyugdíjak esetén a 13. és 14. havi nyugdíj teljesen elveszik);
- a fentieken túl a nyugdíjak nominális értéke egy évre befagy (ez az állami fizetésekhez hasonlóan az inflációcal egyenlő mértékű vásárlóerő-csökkenést jelent);
- a nők nyugdíjkorhatára 60-ról 65 évre emelkedik, elérve a férfiak korhatárát;
- a közszférabeli kedvezményes nyugdíjkorhatár szintén megszűnik, kivéve a veszélyes fizikai munkát folytató szakmákban (pl. rendőrök, tűzoltók, hivatásos katonák).

3. Adóátalakítás: egyfelől nőnek a fogyasztást terhelő adók, a szociális és egészségügyi hozzájárulások, valamint a magas jövedelmek adói; másfelől átstrukturálódnak a jövedelemadó-kulcsok úgy, hogy a mediánjövedelem adóterhe ne nőjön, az az alatti kereseteké pedig némiképp csökkenjen. Tételesen:
- a forgalmi adó háromféle kulcsa 4,5, 9 és 19%-ról 5, 10 és 20%-ra nő;
- a személyi jövedelemadó sávjai és kulcsai változnak: az adómentes sáv határa havi 340 ezer drachmáról havi 250 ezer drachmára (vagyis a medián fizetés kb. 60%-ára, tehát a relatív szegénységi küszöbre) csökken; efölött havi 350 ezer drachmáig 10%, 700 ezer drachmáig 20%, havi 1 millió drachmáig 30%, efölött 40% lesz a személyi jövedelemadó marginális kulcsa;
- sávosan kivetett, 0,1-0,5%-os ingatlanadó;- 50%-kal csökkennek az adókedvezmények ingatlanvásárlás, öröklés és szülői ajándékozás után; megszűnik számos kisebb adókedvezmény;
- egyszerűsödik, és részben digitálissá válik az adóbevallás mind az állampolgárok, mind a vállalkozások számára; cserébe az adó-hatóság (AADE) a korábbinál gyakrabban és szigorúbban ellenőriz és hajtja be az adókat; a hivatal létszáma és technikai felszereltsége jelentősen bővül, és a közszféra fizetéscsökkentései nem vonatkoznak az itt dolgozókra.

A kiigazító csomagot a Nemzetgyűlés végül a pártközi erőviszonyokat követve szavazta meg: a KIMEKAL háromfős többsége kitartott, míg az ellenzék egységesen nemmel voksolt.

Az általunk megszólaltatott közgazdászok szerint az intézkedések hozzájárulhatnak a görög gazdaságba vetett bizalom erősödéséhez, és elengedhetetlen lehet ahhoz, hogy Görögország teljesíteni tudja a közös európai fizetőeszköz bevezetésének feltételéül kitűzött 3%-os költségvetési hiánycélt. Ez a Nyugat-Európához való hosszútávú felzárkózáshoz elengedhetetlen. Az is üdvös fejlemény, hogy a görög adórendszer ezerféle kivétele, kedvezménye, visszatérítési megszűnnek, az adóbehajtás egyszerűsítésével, de szigorúbbá válásával pedig szélesedhet a Görögországban hírhedten szűk adóbázis, illetve csökkenhet az adóelkerülés, az adócsalás, a szürke- és feketegazdaság mérete, valamint a hivatali korrupció.

Politolitikai elemzők szerint azonban a kormány komoly kockázatot vállal azzal, hogy az állampolgárok számára nyilvánvaló külső kényszer nélkül vet véget az elmúlt évtizedek szociális pénzosztogató politikájának. Hasonlóképpen kockázatos, hogy a miniszterelnök valamelyik könnyedén lecserélhető minisztere helyett saját magát helyezi előtérbe a megszorítások kommunikálásakor. A kormánypárton belüli forrásaink szerint viszont a szűk parlamenti többség miatt nagy volt a veszélye a defektálásoknak, és csak Drouszasz személyes tekintélye garantálhatta a frakciófegyelmet az új KIMEKAL-kormányzat első kulcsfontosságú parlamenti megmérettetésén. Végső soron kulcsfontosságúnak bizonyulhat, hogy a választók elhiszik-e, a fő felelősség a korábbi kormányoké (ezt elősegítheti, hogy a Drouszasz-kormány hivatalba lépése után szinte azonnal félreverte a harangokat); valamint hogy kellően sokra értékelik-e a kormány szerint a megszorításokat szükségessé tevő euró-csatlakozást és európai felzárkózást.


Az athéni rohamrendőrség a Nemzetgyűlés épülete előtt a várható tüntetésekre készül

Az biztosra vehető - értettek egyet a lapunknak nyilatkozó elemzők -, hogy a Nemzetgyűlés épülete előtti Szintagma-téren már ma este rendőrök és tüntetők fognak farkasszemet nézni. Úgy tűnik, ezzel az értékeléssel a kormány is egyet ért: az athéni rendőrség már utasítást kapott a Nemzetgyűés épülete, a Szintagma-tér, a miniszterelnöki és köztársasági elnöki hivatalok, a minisztériumi épületek, valamint a köztelevízió és közrádió épületeinek fokozott csapaterővel való védelmére.

[Trabant]

A görög kereskedelmi flotta fekete napja

Egy elsüllyedt hajó az angliai, egy eltűnt hajó a szomáliai partoknál


2000. április 12.

KÜLFÖLD > LA MANCHE-CSATORNA / ÁDENI-ÖBÖL > Két görög zászló alatt utazó teherhajó is incidens áldozata lett a tegnapi napon, a világ két átellenes végén, kérdéseket vetve fel a görög nemzetgazdaság kukcsszektorának számító nemzetközi tengeri fuvarozás fő útvonalainak biztonságát illetően.

A 100 méter hosszú Ice Prince teherhajó húszfős legénységgel, több mint ötezer tonna fůrészáruval megrakodva haladt az egyiptomi Alexandria felé, amikor a La Manche-csatornán, a nyugat-angliai Devon partjai közelében este 19:02 perckor süllyedés miatt vészjelzést adott le. A brit parti őrség a legénységet csónakokkal és helikopterekkel azonnal kimenekítette a 45 fokkal megdőlt hajóról. Egy matrózt lábtöréssel szállítottak kórházba, ennél súlyosabb sérülés azonban nem történt. A brit parti őrség szerint több napig is eltarthat, amíg felmérik a baleset pontos körülményeit és következményeit.


Az oldalára fordult Ice Prince a kora reggeli órákban

Még aggasztóbb az Aegina konténerszállító teherhajó esete, amely éjjel 22.00 után tűnt el az Ádeni-öbölben, Afrika Szarva közelében, a szomáliai Eyl településtől keletre. A hajón 33 fős legénység tartózkodott, akik hollétéről egyelőre nincs információ. Szomáliában 1991 óta polgárháború dúl, amelynek következtében a központi kormányzat teljesen összeomlott, az ország területét pedig klánok, hadurak és szakadár régiók helyi vezetői uralják. Az általános szegénység és anarchia miatt a szomáliai partok melegágyai a kalózkodásnak, ami az elkeseredett falusi halászok számára a gyors meggazdagodás reményével kecsegtet. Bár biztosat a hatóságok egyelőre nem tudnak, a kalóztámadás tűnik a legvalószínűbb magyarázatnak az Aegina eltűnésére. Ez azt valószínűsíti, hogy a legénység egyelőre életben van, és elrablóik hamarosan várhatóan váltságdíj kifizetéséért fognak jelentkezni.

A tengeri hajózás biztonságának megkérőjeleződése súlyos következményekkel járhat a görög gazdaság számára. Hasonlóan a filozófia és a demokrácia történetéhez vagy a nyugati civilizáció védelméhez, és méltóan tengeri kereskedő őseink hagyományához, kis mérete ellenére Görögország saját súlycsoportján felül teljesít a tengeri fuvarozásban. Hellén zászló alatt hajózik a világ tonnatartalomban mérve legnagyobb teherflottája, megelőzve olyan világgazdasági óriásokat, mint az Egyesült Államok, Japán vagy az újonnan felemelkedő Kína, és olyan nagymúltú tengerésznemzeteket, mint Hollandia vagy Anglia. A tengeri közvetítő kereskedelem így a turizmus mellett a görög nemzetgazdaság második fő motorja, melynek stabilitását alapvetően áshatja alá, ha az Indiai-óceán és a Földközi-tenger közötti hajózási útvonalak biztonsága csökken.


Az anarchiába süllyedt Szomália térképe

A kormány nevében Hrisztosz Avranitisz hajózási és szigetvilág-ügyi minisztérium a parlament előtt határozott lépéseket ígért a görög kereskedelmi flotta biztonságának garantálása érdekében. Egyrészt felállításra kerül a Tengeri Balesetek és Incidensek Nyomozási Irodája (Ellinikí Ipireszía Dierévniszisz Naftikón Atikhimáton kai Szimvánton, ELIDNA). A szervezet székhelye Athén kikötővárosában, Pireuszban lesz, és feladatkörébe fog tartozni mindenféle görög hajókat érintő vagy görög felségvizeken bekövetkező tengeri baleset vagy incidens vizsgálata. A miniszter ezen felül megköszönte a brit parti őrségnek az Ice Prince legénységének gyors kimentését, egyben kifejezte abbéli reményét, hogy a körülmények vizsgálatában görög szakemberek is részt vehetnek. Az Aegina eltűnése kapcsán Avranitisz megerősítette, hogy ellenkező bizonyítékig a kormány kalóztámadásként tekint a történtekre.

Hrisztosz Avranitisz után Kosztasz Sztavridisz nemzetvédelmi miniszter is fslszólalt, és bejelentette: a kormány aktívan vizsgálja új hadihajók vásárlását bizonyos szövetséges országoktól, valamint a Görög Haditengerészet szerepének növelését a szomáliai vizeket sújtó kalózkodás visszaszorításában. Utóbbi érdekében a kormány hamarosan kezdeményezni fogja a regionális nemzetközi együttműködés fokozását az Eurólai Unió, a NATO és az ENSZ fórumain. Bár a hadiflotta bővítése és a kalózellenes műveletek kiterjesztése a jelenlegi gazdasági kényszerhelyzetben fölösleges luxusnak tűnhet, a miniszter hangsúlyozta: a görög gazdaság "vízfelszínen maradásának" alapvető feltétele a hajózási útvonalak biztonságának garantálása, így minden ebbe fektetett adófizetői drachma az ország jólétébe eszközölt befektetés.