Adevărul - Románia

[Yusuf]

Adevărul, az igazság lapja.

[Yusuf]

Ion Iliescu újra az elnöki székben
Corneliu Vadim Tudor és a Nagy Románia Párt elvérzett Iliescu baloldali koalíciójával, Románia Szociáldemokrata Pólusával szemben



A tegnapi nap folyamán, 2000. január 20-án, románok milliói járultak az urnákhoz, kifejezve ezzel a demokráciába vetett hitüket és az ország helyzetével kapcsolatos véleményüket. Ion Iliescu, a Románia Szociáldemokrata Párt (PDSR), illetve a velük szövetséget kötő Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) és a Románia Humanista Pártja (PUR) elnökjelöltje a második fordulóban a szavazatok 66.83%-val megverte a nacionalista Corneliu Vadim Tudor-t, aki a voksok csupán 33.17%-át kapta. Számszerűsítve ez 6,696,623 szavazatot jelent Ion Iliscunak, míg Vadim Tudor 3,324,247 vokssal végzett a második helyen.

Az előző év decemberében lezajlott parlamenti választások már előrejelezték a baloldal jó szereplését. Alábbi grafikonunkon területi lebontásban, régiók szerint láthatóak a tavalyi választási eredmények. Jól látható, hogy a PDSR kénytelen lesz figyelembe venni nemcsak koalíciós partnerei, de az ellenzéki pártok véleményét is a parlamentben. Egyes szakértők, illetve Béla Markó, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetője szerint kifejezetten aggasztó a román nacionalisták (PRM) előretörése, akik leginkább Erdély, illetve Partium zömében románok lakta részein értek el látható sikereket.

[Yusuf]

Bukaresten járt Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök és kormányának néhány tagja
Az Iliescu-Szimitisz találkozót a felek sikeresnek ítélik meg



Reggel 8 óra 30 perckor landolt a görög kormányfő gépe a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren. Kosztasz Szimitiszt, akit személyesen Ion Iliescu fogadott a reptéren, a gazdasági és pénzügyi minisztere, Jiannosz Papantoniou, továbbá külügyminisztere, George Papandreou is elkísérték. A találkozó a második Iliescu-kormány első kézzel fogható diplomáciai eredménye. A külügy irányvonala, vagyis a görögökkel való kapcsolatok megerősítése senkit nem lepett meg. Egyrészt a két ország közötti ortodoxiából gyökerező kulturális és vallási kapcsolatok eleve jó táptalajt biztosítanak az együttműködéshez. Másodrészt Görögország a Balkán egyik olyan országa, amellyel Romániának nincs semmilyen vitája, nem áll fent határokkal, kisebbségekkel vagy úgy általában gazdasági kérdésekkel kapcsolatos konfliktus. Harmadrészt jól látható, hogy Ion Iliescu vezette kabinet nemcsak résztvevője, de tevékeny szereplője is akar lenni az 1999-es NATO-bombázások után kialakult koszovói-helyzet rendezésének. Görögország, amely szintúgy azon az állásponton van, hogy Koszovó Jugoszláviától való teljes elszakadása nem lehet egy rendezés alapja, ideális partner számunkra. Végezetül, negyedrészt pedig az Iliescu-kormány egyértelműen az euroatlanti-integráció útjára lépett, melyben a NATO és EU tag Görögország hasznos szövetséges lehet.
A magas ragú görög delegáció fogadása után számos programra került sor, melyet a bukaresti polgárok meg is érezhettek a főváros amúgy sem túl rózsás közlekedésén. A reptér és az Elnöki Palota, illetve a Parlament és a Román Nemzeti Múzeum, valamint a Pátriárka-katedrálisa környéke egy közlekedési katasztrófává vált a lezárások miatt.

A reptér után elsőként a Pátriákra-katedrálisában fogadta, illetve áldotta meg a görög delegációt Teoctist Arăpașu pátriárka. Ezután a Román Nemzeti Múzeum nyílt meg, ahol külön, erre az alkalomra megrendezett úgynevezett kabinet kiállítás várta a magas rangú vezetőket. A történeti témájú tárlat a görög és a román nép kapcsolódási pontjait, közös múltját reprezentálta. Tegnap csak a delegáció tagjai, a mai, illetve holnapi nap folyamán pedig minden román polgár megtekintheti a kiállítást ingyenesen.


Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök Iliescu elnök beszédét figyelve a Parlament alsóházában.

A katedrális és a nemzeti múzeum után az Elnöki Palota következett, ahol egy ebéd elfogyasztása után került sor a tárgyalásokra a görög delegáció és Ion Iliescu, illetve más román kormánytagok között. A tárgyalások eredményére egyrészt belső forrásainkból, másrészt Ion Iliescu elnök és Koszasz Szimitisz miniszterelnöknek a román parlament két háza előtt elmondott beszédéből következtethetünk. Mind Iliescu, mind Kosasz büszkén jelentették be, hogy a két nép mélyen gyökeredző kulturális kapcsolatainak ápolása érdekében útjára indítják a minden évben megrendezendő Román-Görög Kulturális Fesztivált. A fesztivál jegyében színházi előadások, múzeumi kiállítások, koncertek, illetve különféle családias hangulatú szabadtéri rendezvények fognak megrendezésre kerülni. A fesztivált egyik évben Athénban másik évben Bukaresten fogják megtartani, és elsődleges célja az, hogy megismertesse a görög és a román nép történelmét, kultúráját, kulturális vívmányait országaink állampolgáraival. Ezenfelül szó esett, bár csak vázlatosan, a két ország közötti gazdasági együttműködésről, melyet a felek kijelentései alapján a kölcsönös bizalom és jóhiszeműség dominál. Szimitisz parlamenti beszédében kifejtette, hogy üdvözli Románia Nyugat-barát politikáját, és nagy lelkesedéssel képzeli el, a reményei szerint nem is olyan távoli jövőt, ahol Románia a NATO és az EU tagja. Végezetül a görög miniszterelnök azt is kijelentette, hogy alapjában egyetért a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban és Koszovóban kialakult helyzettel kapcsolatban kiadott román állásfoglalással. Azt is hangsúlyozta, hogy a térség megnyugtató rendezése létfontosságú a Balkán fejlődésének és országaink nyugalmának szempontjából. Ebben a rendezésben pedig Görögország örömmel kooperál Romániával. Ion Iliescu is kiemelte a koszovói kérdés rendezésének fontosságát, de hangsúlyosan kijelentette – megismételve a külügy állásfoglalását -, hogy a Slobodan Milosevics vezette kormány illegitim, és az etnikai vérengzésekért felelős szerb politikus nem lehet részese a Balkán jövőjének.

A nyilatkozatok, és úgy általában a találkozó visszhangja pozitív volt, ám egyes elemzők érdekes megfigyeléseket tettek. Mindenekelőtt kiemelték azt, hogy a görög delegáció lényegében teljes mértékben hallgatott a román-magyar kérdésről, mely a térségbeli politika egyik kulcsfontoságú konfliktusa. Kérdés, hogy Athén ezzel középre akar helyezkedni és közvetítőként szeretne funkcionálni a két fél között, vagy csupán azért hallgat mert nem akarja roncsolni kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait a magyarokkal. A görög álláspont Koszovó kapcsán azonban arra enged következtetni, hogy Athén sem akar egy olyan precedenst, amely érinthetné Erdély vagy Székelyföld kérdését. Lapunk megkeresésére Ioan Rus belügyminiszter Székelyföld, illetve Erdély státuszával kapcsolatban a következőt mondta: „Erdélyen, vagy azon belül Székelyföldön nem lehet szó autonómiáról, hiszen az szembe menne Románia alkotmányával, mely védi és őrzi nemzetünk egységét. A nyelvhasználat terén átgondoljuk a korábbi kormányzat álláspontját, illetve a kultúra terén is szeretnénk megmutatni, hogy elismerjük a magyarság hozzájárulását a román állam fejlődéséhez, de minden ezen túl történő próbálkozás egyenes út az irredentizmushoz. Budapest jobb, ha beletörődik az 1920-as, illetve 1947-es békeszerződések pontjaiba és inkább a közös kapcsolatos javítására fókuszál, melyre mindig is nyitottak voltunk és nyitottak leszünk.”

[Yusuf]

Megszigorított határellenőrzés a jugoszláv-román határon
A kormány a csempészek ellen lép fel, de miért most?


Határőr szerb autóst igazoltat a temesmórai határátkelőhelynél

A román belügyminisztérium, illetve ezzel összhangban a határrendészeti főparancsnokság a tegnapi nap folyamán bejelentette, hogy megszigorodik a határellenőrzés a Jugoszláviával közös szárazföldi, vízi és közúti határátkelőhelyeken. A fokozott ellenőrzések nemcsak a hazánkba irányuló, hanem a Jugoszlávia felé történő forgalmat is érintik, így akinek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban van dolga az megnövekedett átkelési időre számíthat. A pontosság kedvéért az érintett határátkelőhelyek a következők: Vaskapu I. vízerőmű – Đerdap , Vaskapu II. vízerőmű – Đerdap II, Néranádas – Szőlőshegy, Temesmóra – Versecvát, Fény – Módos, Zsombolya – Szerbcsernye, Kunszőllős – Nákófalva, Valkány – Egyházaskér, Ómoldova – Đerdap.

A fokozott ellenőrzések célja a jugoszláv-román határon történő megnövekedett csempész tevékenység és feketekereskedelem visszaszorítása. Belsős információk alapján a kormányzat külön prémiumokkal igyekszik csökkenteni a határőrök megvesztegethetőségét, a határrendészet soraiban egyre inkább elharapódzó korrupciót. Természetesen a határrendészet ezt a hírt cáfolta. A prémiumok létezését elismerték, de kiemelték, hogy azok a teljesítmény elismerését szolgálják, a román határrendészek döntő többségének munkavégzése pedig erkölcsi és morális tekintetben feddhetetlen, korrupcióról, kenőpénzek elfogadásáról csupán néhány elszigetelt esetben beszélhetünk.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért most? Tudvalevő, hogy a jugoszláv-román határon már a délszláv háború kirobbanása óta, vagyis 1991-től kezdve erős csempész tevékenységről beszélhetünk, mely a jugoszláv állam nemzetközi elszigetelődésével egyre csak nőtt. A csúcspontját a jugoszláv-román határon átívelő feketekereskedelem a koszovói háború miatti NATO beavatkozás évében, 1999-ben érte el csúcspontját. A jugoszláv állam tudott az erőteljes csempész tevékenységről, melyet nemcsak hagyott, illetve hagy, hanem erőteljesen támogatott és támogat is mind a mai napig. Az így megszerzett különféle termékek ugyanis enyhítik a Jugoszláviában tapasztalható, nemzetközi szankciók okozta áruhiányt, és megelőzik, de legalábbis tompítják a lakosság elégedetlenségét. Románia 90-es évekbeli kormányai szintúgy tudhattak erről, de egészen mostanáig a román hatóságok csendes megfigyelői voltak az eseményeknek, maximum a legkirívóbb esetekben intézkedtek.
Feltehetően szigorítás oka a második Iliescu-kormány külpolitikai irányváltásában, illetve az euroatlanti integrációs törekvésekben keresendő.


Vajon Ő a célpont?

A néhány héttel ezelőtt a külügyminisztérium által kiadott "A Román Külügyminisztérium hivatalos közleménye és állásfoglalása a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban és Koszovóban kialakult helyzettel kapcsolatban." című nyilatkozat második pontja így szól: "Románia az etnikai tisztogatást levezénylő Milosevic-kormányt nem tekinti a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság legitim vezetésének, a térség helyzetének rendezését Slobodan Milosevic hatalomban maradása mellett nem lehet elkezdeni." Hazánk tehát a korábbi állásponttal szemben nem tekinti legitimnek Slobodan Milosevic hatalmát, és a balkáni rendezés egyik alapjának Milosevic elmozdítását tekinti. Miről is írtunk az előbb? A csempész tevékenység a jugoszláv kormányzat tudtával, illetve támogatásával történik, hiszen az az ő érdekeit szolgálja, és Milosevic hatalmának fennmaradását segíti elő. A határellenőrzés szigorítása tehát elsősorban Slobodan Milosevic meggyengítését szolgálja, és beleillik a román kormány Balkán-politikájába. Ezenfelül természetesen nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az euroatlanti integráció miatt is fontos lehet ez a lépés. A Slobodan Milosevic elleni fellépés szimpatikus lehet a NATO számára, a csempészet visszaszorítása, vagyis a bűnözés elleni harc pedig az Európai Uniónál szerezhet jó pontokat, növelve így a kormány kredibilitását külföldi partnereink előtt.