Játékszabályok - Gazdaság, kereskedelem, fejlesztések

A Republik játék hivatalos közleményei és a játékszabályok. Ha valami, akkor ez a kötelező!
Válasz küldése
Avatar
Trabant
játékvezető (avatar)
Hozzászólások: 140
Csatlakozott: 2016. szeptember 27., kedd 14:35

Játékszabályok - Gazdaság, kereskedelem, fejlesztések

Hozzászólás Szerző: Trabant »

GAZDASÁG

A játékban a gazdaság működésének minden aspektusát (iparágak fejlesztését, beruházásokat, nemzetközi kereskedelmet, adósság kezelését stb.) a játékosok menedzselik. IRL ezen döntések többségét magántulajdonban lévő cégek hozzák meg, de a játékban a JK-k az ország minden lakóját és szervezetét képviselik. A gazdasági döntéseitekről való kommunikáció során (diplomácia, újság stb.) ezzel együtt kéretik figyelembe venni az ország gazdasági berendezkedését!

Erőforrások és iparágak

Az egyes országok gazdasági kibocsátását hatféle „erőforrás” jeleníti meg a játékban. Mindegyik igen tág, jórészt absztrakt kategóriát képvisel.

Eco: a játék általános „pénzneme”, közgazdasági szempontból pedig leginkább a szolgáltatási szektor, a pénztartalékokat és a más országokban lévő befektetések hasznát jeleníti meg. Szinte minden fejlesztéshez szükséges, és mindenki (a lakosság, a gazdaság, a hadsereg) fogyaszt belőle valamennyit. Egy játékbeli eco kb. félmillió amerikai dollárnak felel meg.

Iparcikk: mindenféle gyártóipari késztermék, pl. járművek, műszaki cikkek, háztartási berendezések, ruházat… A legtöbb beruházáshoz szükség van rájuk, és a lakosság is nagy mennyiségben fogyasztja őket.

Katonai felszerelés: fegyverek, lőszer, fegyverrendszerek, járművek és általában mindenféle felszerelés és műszaki berendezés, amit a katonaság használ.

Nyersanyag: ide sorolunk mindenféle anyagot, ami iparcikkek vagy épített struktúrák előállításához szükséges, pl. fémércek, más ásványi anyagok, faanyagok, textilipari alapanyagok, gumi stb.

Energia: mindenféle primőr energiaforrás ide tartozik, beleértve a földgázt, a kőolajat, a szenet, valamint a nukleáris és megújuló erőművek villamosenergia-termelését. (A szénerőművek termelését nem számoljuk még egyszer el.) A gazdaság, a lakosság és a hadsereg is nagyban fogyasztja.

Élelem: a lakosság fogyasztja. Egy egységnyi játékbeli élelmiszer nem fix tömeget vagy pénzértéket, hanem adott mennyiségű tápértéket (durván százmilliárd kilokalóriát) jelképez.

Recessziós szint
Minden ország rendelkezik egy "recessziós szinttel". Ha az eco-n kívül bármely erőforrásból nagyobb tartalék halmozódik fel ennél a számnál, az ország gazdasága recesszióba fordul a túlzott kínálat miatt. A recessziós szint az ország gazdaságának méretétől, népességétől és általános fejlettségétől függ.

Az erőforrásokat termelő iparágaknak két fő mérőszáma van:

Alapok
Az ún. „alapok” jelenítik meg az adott iparágban működő cégeket, üzleteket, gyárakat, bányákat, termőföldeket. Egy „alap” nem feltétlenül egy darab üzemet vagy olajkutat, hanem inkább egy absztraktabb termelési kapacitást jelöl, amit előállíthat sok kicsi vagy egy nagy cég vagy üzem. Új alapok építése jelképezi a gazdaság extenzív, mennyiségi növekedését, új erőforrásokat vonva be a gazdaságba és növelve a foglalkoztatottságot.

Ipari szintek
Egy adott ágazat műszaki és szervezeti fejlettségét jeleníti meg. Az ipari szint növelésével, vagyis jobb technológiák, eljárások, menedzsment-módszerek bevezetésével az alapok hatékonyabban működnek, vagyis kevesebb felhasznált anyagból több javat állítanak elő. Ugyanakkor az egy alap által foglalkoztatott munkaerő is csökken.

Az alapokat és az ipari szinteket, valamint több más gazdasági fejlettségi mutatót a webes felület megfelelő részén gombnyomással lehet fejleszteni. A játékbeli történetmesélést nagyban előmozdítja, ha az országotok gazdaságának és társadalmának fejlődéséről az újságban is beszámoltok, bemutatva, hogy körülbelül milyen projekteket (pl. autópályák, szélerőműfarmok, whatever) jelenítenek meg a webes beruházásaitok.

A gazdaság egyéb mérőszámai

A fenti erőforrásokon túl további mérőszámok jelzik a gazdaság méretét és fejlettségét, illetve a lakosok életminőségét.

Morál: a lakosság általános hangulatát fejezi ki. Szorosan összefügg (bár nem azonos) a kormányzat támogatottságával.

Korrupció: a bűnözés, szürke- és feketegazdaság, valamint a hivatali korrupció gazdaságon belüli súlyát jelöli. Gyakorlatilag ennyi százalékkal csökken minden egyes iparág effektív termelése.

Infrastruktúra: a gazdaság szereplőit összekötő hálózatok fejlettségét és kiterjedtségét méri. Beletartoznak a közlekedési rendszerek (utak, vasutak, kikötők, repterek, városi tömegközlekedés), a közművek (villamosenergia-hálózat, vízvezetékek, olaj- és földgáz-vezetékek), valamint az infokommunikációs hálózatok (internet-lefedettség, okos eszközök elterjedtsége, telefonok stb.). Az infrastruktúra fejlettsége (a korrupcióhoz hasonlóan, de ellentétes irányba) minden iparág termelését befolyásolja.

Humán szint: az életminőséget és a humán erőforrás színvonalát méri, beleértve az egészségügyi ellátást, a közoktatás minőségét, a szociális gondoskodás színvonalát. A munkaerő képzettsége és egészségügyi állapota az infrastruktúrához hasonlóan befolyásolja az egyes iparágak termelését.

GDP: a játékban ez az országban egy év (négy kör) alatt előállított összes erőforrás értékének az összege, világpiaci középáron, eco-ban kifejezve. Az ország teljes gazdasági erejének aránylag jó mérőszáma.

GDP növekedés: ezt az IRL közgazdászokkal szemben nem negyedévről negyedévre, hanem egyik évről a másikra számoljuk ki.

GDP/fő: viszonylag jó, bár tökéletlen indikátora az átlagos jövedelemnek és jólétnek. Az IRL viszonyokkal való összevethetőség érdekében amerikai dollárban (USD) fejezzük ki.

Államadósság: eco-ban mérve és a GDP százalékában kifejezve is meg van adva. Ha egy ország egy körben több eco-t költ, mint amennyit megtermel vagy a nemzetközi kereskedelem révén beszerez, ez a negatív mérleg hozzáadódik az ún. „államadóssághoz”. Az adósság után az ország egy bonyolult képlet szerint kiszámolt kamatot fizet. Figyelem: ha az eco mérleged pozitív, az nem csökkenti automatikusan az államadósságot! A plusz eco egyszerűen felhalmozódik és később szabadon elkölthető. Az államadósságot az erre szolgáló webes résznél eseti befizetésekkel lehet csökkenteni.

Kereskedelem

Az IRL nemzetközi kereskedelem túlnyomó része már bele van programozva az országadatokba. Az amerikai cégek külföldi befektetéseinek vagy Kína gyártóipari exportjának a haszna benne van mindkét ország statisztikáiban.

A kör végén ezzel együtt felhalmozódó erőforrás-többletet vagy hiányt ugyanakkor a „kereskedelem” kétféle játékbeli változatával tudjátok eladni vagy pótolni.

Világpiaci kereskedelem (VP)
A webes felületen található „Világpiac” jeleníti meg az NJK országokkal folytatott kereskedelmet. Az itt kötött ügyletek azonnal elszámolásra kerülnek, és nem vonhatóak vissza. A világpiac készletei nem végtelenek: minden körben minden termékből az NJK országok globális összesített fölöslege érhető el rajta keresztül.

Egy ország egy körben maximum az ún. „szállítási kapacitásának” megfelelő mennyiségű árut vásárolhat vagy adhat el. A szállítási kapacitás minden körben újratöltődik; értéke az ország gazdaságának méretétől, infrastruktúrájának fejlettségétől és gazdasági berendezkedésétől függ. A szállítási kapacitás az erőforrásokhoz hasonlóan adható-vehető, így más országok kereskedelmi flottája és fuvarozói még besegíthetnek, ha a sajátod kifogyott.

Az energia eladására és vételére külön szállítási kapacitás létezik.

A VP árait a közgazdaságtan alapösszefüggései befolyásolják. Ha nő a globális termelés vagy csökken a globális kereslet, a VP ár csökken. Fordított esetben a VP ár nő. A szereplők természetesen maximalizálni akarják a profitjukat, ezért a VP általános szabályként olcsón vesz és drágán ad el. Az egyes országok számára elérhető árakat a gazdasági berendezkedés is befolyásolja (a szabadkereskedelem csökkenti, a protekcionizmus növeli a VP árakat).

A világpiaci árak magyarázata:
VP alsó ár: ennyiért adhatsz el a VP-nek.
VP felső ár: ennyiért vehetsz a VP-től.
VP középár (VPK): a VP alsó és VP felső árak számtani átlaga. JK-JK ügyletek (ld. lentebb) esetén jellemzően ez az az ár, amin mindkét fél egyformán nyer a világpiaci kereskedelemhez képest.

JK-JK kereskedelem
Ez a funkció bonyolítja le a JK országok közötti kereskedelmet. A JK-JK kereskedelem is használ szállítás kapacitást.

A JK-JK kereskedelem két fázisa:

1. Ajánlat küldése. A másik félnek küldött webes üzenetben az alábbiakat kell beállítanod:
Célország: kinek szól az ajánlat.
Mennyi ideig: hány körön át tartson a megkötött üzlet.
Titkosítás: ha bejelölöd, mások nem látják az ügyletet. Egyszeri extra költsége van.
Termék: milyen termékekkel akarsz kereskedni oda-vissza.
Mennyiség: mennyit kérsz vagy ajánlasz fel az adott termékből.
Vétel/eladás: venni vagy eladni szeretnéd-e a terméket.
Megjegyzés: ebbe a mezőbe foglalhatod össze a megállapodás részleteit, vagy írhatsz üzenetet a partnernek. Valamilyen szöveges összefoglalót kötelező írni, hogy az avatárok is lássák, miféle megállapodásról van szó.

Normál erőforrások mellett katonai egységeket is lehet adni-venni. Ilyen ügyleteket az avatároknak is jóvá kell hagyniuk; ha ez nem történik meg, az könnyen negatív sajtóvisszhanghoz vezethet.

2. Elfogadás. Miután az ajánlatot elküldted, az ügylet megjelenik a kereskedelem menüben, jelezve, hogy a partner elfogadta-e. A mások által neked küldött ajánlatokat az „Elfogad” gombbal hagyhatod jóvá. Ha a címzett ezt megteszi, az ügylet elszámolásra kerül. Amíg erre nem kerül sor, az ajánlat vesztesség nélkül visszavonható. Már elfogadott ügylet felbontásakor a visszakozó fél a saját árujából egy környi adagot mindenképpen elküld, de cserébe semmit nem kap.

Ha egy ajánlat a kör végéig nem kerül elfogadásra, automatikusan megszűnik.

A „Publikus kereskedelmek listáján” láthatod más JK-k egymás közötti nem titkosított kereskedelmi ügyleteit.

IRL vs. in game világgazdaság általában
Mint kifejtettük, az IRL létező világkereskedelem már bele van kódolva a játékba. Attól hogy Németország és Franciaország vagy Kína és az USA egyaránt nettó iparcikk-előállítók, még kereskednek egymással, ha nem is a weben. Ha az ilyen kapcsolatokat diplomáciai úton romboljátok, az az avatárok által kiosztott negatív (vagy pozitív?) hatásokkal járhat.

Ami a külföldi befektetéseket és kiszervezéseket illeti: a hazai cégek által külföldön megtermelt termékek ott lecsapódó hozzáadott értéke ottani iparcikk, nyersanyag stb. termelésként, míg hazahozott profitja a saját eco termelésed részeként jelenik meg.

Gazdasági rendszerek

A játékban a világ különféle gazdasági modelljeit ötféle gazdasági rendszer jeleníti meg. Ezek különbözően hatnak az egyes iparágak termelésére és más gazdasági mutatókra. Különösen nagy jelentősége van a gazdasági rendszereknek a gazdasági szövetségek szempontjából: egy szabadpiaci és egy szociálisan érzékenyebb piacgazdaság megférnek egymás mellett, de egy tervutasításos szocialista modell már súlyos problémákat okozhat kapitalista szövetségesek számára.

A játékban megjelenő gazdasági rendszerek az alábbiak:

Szabadpiaci kapitalizmus
Az angolszász országok tipikus berendezkedése. Jellemző a magántulajdon elsőbbsége, a viszonylag alacsony adók és a vállalkozásbarát szabályozás; ugyanakkor a szociális gondoskodás viszonylag alacsony szintje és a társadalmi különbségek fokozott növekedése is. A szabad verseny gyors fejlődést tesz lehetővé, de a tehetséges és szerencsés kisebbség jutalmazása mellett hajlamos az elesettek hátrahagyására. A világgazdaság pozitív és negatív hullámai egyaránt felfokozva hatnak.

Előnyök:
• -5 korrupció
• (stabilitás/3) %-kal magasabb termelés
• 15%-kal olcsóbb kutatás
• más országok gazdasági sikerei felerősödve hatnak
• a Világpiacon az árrés negyedével olcsóbban vásárolhat és drágábban adhat el
Hátrányok:
• -5 stabilitás
• -5 morál
• 10%-kal magasabb lakossági fogyasztás
• a lakosság fogyasztása csak 15%-kal növelhető vagy korlátozható
• más országok gazdasági problémái felerősödve hatnak
Hatás kormányzati rendszerre:
• demokráciában további 15%-kal magasabb termelés és 5%-kal olcsóbb kutatás
• totalitarizmussal nem párosítható

Szociális kapitalizmus
A kontinentális Nyugat-Európa tipikus gazdasági modellje. Bár a gazdaságot elsősorban a piac mechanizmusai működtetik, ezeket kiterjedt, bőkezű és drága jóléti állam egészíti ki, gondoskodva a verseny veszteseinek jólétéről és a társadalmi különbségek mérsékléséről. Ezek többnyire népszerű politikák, de súlyos terhet róhatnak egy kevésbé fejlett gazdaság számára.

Előnyök:
• +5 stabilitás
• +10 morál
• (stabilitás/5) %-kal magasabb termelés
• a lakosság fogyasztása 30%-kal növelhető vagy korlátozható
Hátrányok:
• 20%-kal magasabb lakossági fogyasztás
Hatás kormányzati rendszerre:
• demokráciában további 10%-kal magasabb termelés és +5 morál
• totalitarizmussal nem párosítható

Államkapitalizmus
Földrajzilag, történelmileg és szerkezetileg sokféle modell tartozhat ide. Közös jellemzőjük, hogy bár a magántulajdon elméletileg túlsúlyban van, az állam szigorú szabályozások, kiterjedt állami vállalatok vagy informális befolyásgyakorlás révén jelentős gazdasági erőknek parancsol és kulcsszerepet játszik a fejlődés irányának meghatározásában. A „fejlesztő állam” lehetővé teszi a nemzet erőforrásainak egy-egy kiemelt célra való fókuszálását, ugyanakkor melegágya a korrupciónak.

Előnyök:
• +10 stabilitás
• (stabilitás/5) %-kal magasabb termelés
• 20%-kal olcsóbb fejlesztések
• a lakosság fogyasztása 20%-kal növelhető vagy korlátozható
• a Világpiacon az árrés negyedével drágábban adhat el
• a kutatási kapacitás 100%-a egy területre csoportosítható
Hátrányok:
• -5 morál
• +10 korrupció
• a Világpiacon az árrés negyedével drágábban vehet
Hatás kormányzati rendszerre:
• hibrid rezsimben, diktatúrában vagy totalitarizmusban további 10% befolyás a lakossági fogyasztás felett

Szocializmus
Olyan gazdasági rendszer, ahol a termelés nagy részét továbbra is állami tulajdonban lévő vállalatok végzik központi tervutasítások szerint. A piaci mechanizmusok és a magántőke vagy be vannak tiltva, vagy nagyon korlátozott a szerepük. A világgazdaság hatásai így könnyen kivédhetőek, de a termelés hatékonysága alacsony és az innováció stagnál. Mára kevés ország használja.

Előnyök:
• 20%-kal olcsóbb fejlesztések
• 20%-kal alacsonyabb lakossági fogyasztás
• a lakosság fogyasztása 50%-kal növelhető vagy korlátozható
• +10 stabilitás
• a kutatási kapacitás 100%-a egy területre csoportosítható
Hátrányok:
• 20%-kal alacsonyabb termelés
• 20%-kal drágább kutatás
• a Világpiacon az árrés negyedével drágábban vehet és olcsóbban adhat el
• -15 morál
• +15 korrupció
Hatás kormányzati rendszerre:
• diktatúrával vagy totalitarizmussal párosítva további 5%-kal olcsóbb fejlesztések és alacsonyabb lakossági fogyasztás
• demokráciával nem párosítható

Primitív gazdaság
A legkevésbé fejlett országok gazdasági szerkezete, amelyet a primitív mezőgazdaság magas aránya, az ipar és az infrastruktúra fejletlensége és a gazdaságot szabályozó intézmények gyengesége jellemez. Ahhoz, hogy a kormányok képesek legyenek akár szabadpiaci, akár államkapitalista vagy szociálisan érzékeny gazdaságpolitikákat hatékonyan a gyakorlatba ültetni, előbb el kell érni egy bizonyos fejlettségi szintet.

Előnyök:
• 40%-kal alacsonyabb lakossági fogyasztás
Hátrányok:
• a lakossági fogyasztás nem növelhető vagy korlátozható
• 20%-kal drágább kutatás
• +10 korrupció
• csak 500 USD/fő GDP fölött alakítható szocializmussá és 1000 USD/fő GDP fölött szabadpiaci vagy államkapitalizmussá; szociális kapitalizmussá közvetlenül nem alakítható át
Kormányzati rendszerrel: nincs speciális hatás, minden kormányforma mellett egyformán rossz

Gazdasági rendszer megváltoztatása

A gazdasági rendszer megváltoztatásának BECSÜLT ára:
[éves GDP]*5% eco,
[éves GDP]*0,025% iparcikk és
[éves GDP]*0,0125% érc, energia és élelem körönként, amíg a projekt tart.

A fenti árat a szerkezetváltás kezdeti körében mért éves GDP-vel kell kiszámolni. Az átváltás hossza alapesetben 8 kör (2 év), amin a váltásra megírt projekt színvonala, más játékosok diplomáciai, gazdasági és BO-akciói, valamint az avatári véletlenszerűség is változtathat pozitív vagy negatív irányba.

A sajtóban a változások irányának megfelelő cikkeket kell írni:
• szabadpiacra való áttérésnél az állami szolgáltatások és az adók csökkentését, az állami cégek privatizálását;
• szocializmus kiépítése esetén a gyárak, vállalatok, földek államosítását;
• szociális piacgazdaságra váltás esetén a jóléti kiadások növelését;
• államkapitalizmusra való átváltáskor pedig attól függően, hogy kapitalizmus vagy szocializmus felől történt a váltás, a kormányzat gazdasági szerepének növelését vagy a szocialista gazdaság egy részének privatizálását.

Az avatárokkal egyeztetni kell a teljes folyamat során.

Primitív gazdaság átalakítására speciális szabályok vonatkoznak:
• Áttérés szocializmusra: minimum 500 USD GDP/fő szükséges
• Áttérés bármilyen kapitalizmusra: minimum 1000 USD/fő szükséges
• Primitív gazdaságra nem lehet szándékosan áttérni (legfeljebb negatív gazdasági hatások miatt zuhanhat oda vissza egy ország).
Válasz küldése